Jogelmélet 2. kötelező gyakorlat
(Nappali tagozat)
Az aláírás feltétele:
- aktív szemináriumi részvétel (legfeljebb egy hiányzás) és
- az ellenőrző dolgozat(ok) sikeres megírása
Tematika és kötelező irodalom:
RI = Ratio iuris. Szövegek a természetjogi gondolkodás tanulmányozásához. Szerk. Paksy Máté és Tattay Szilárd (Budapest: Pázmány Press 2014)
TJ = Természetjog. Szöveggyűjtemény. Szerk. Frivaldszky János (Budapest: Szent István Társulat 2006)
· Rudolf von Jhering: ‘Küzdelem a jogért’ JF, 1–25.
· Hans Kelsen: ‘Jogi pozitivizmus és a természetjog doktrínája’ JF, 351–358.
· Hans Kelsen: ‘Mi az igazságosság?’ JF, 303–322.
· Herbert Hart: A jog fogalma (Budapest: Osiris 1995) VI. fejezet 1. szakasz és IX. fejezet 1–2. pont, 121–132. és 215–231.
· John Finnis: ‘Természetjog és természetes jogok: Képek és elképzelések’ RI, 75– 86.
· Gustav Radbruch: ‘Jogfilozófia’ JF, 161–170.
· Jacques Maritain: ‘A személy jogai’ TJ, 81–103.
Tételsor
Jogelmélet 2.
2026-2027-es tanév I. félév
- Mi a klasszikusok nyomán az „ubi societas, ibi ius” értelme?
- Mi a klasszikusok nyomán a jogi érvényesség, a kötelező erő és a jogi kényszer?
- Mi a klasszikusok nyomán az igazságosság által megadandó „jogos dolog” és miben áll a megbomlott egyensúly helyreállítása?
- Milyen a klasszikusok ember- és társadalomképe? Milyen a jogfelfogásuk: mintajogág, jogérvényesülési mód, legfőbb jogelv?
- Miben áll a jogi kényszer és az erőszak alapvető különbsége?
- Milyen a jogpozitivisták ember- és társadalomképe? Milyen a jogfelfogásuk: mintajogág, jogérvényesülési mód, legfőbb jogelv?
- Miért nem váltja ki a jog és az erkölcs kapcsolatának vizsgálata a természetjogi alapú jogfilozófiai vizsgálódás szükségességét?
- Mi teszi az embert személlyé a megfoganásától egészen a haláláig?
- Miért helytelen az embert és a személyt fogalmilag különválasztani? Ennek milyen súlyos következményei vannak?
- Miért nem személyek a fejlett emlősök, a fejlett MI-vezérelte robotok és az MI algoritmusok?
- A legalapvetőbb emberi jogok jogfilozófiai megalapozása: a jogalanyiság elismeréséhez, az élethez és az emberi méltósághoz való jog.
- Miért jogellenes az abortusz jogfilozófiai szempontból?
- Miért helytelen a magzat pandektista szemlélete? Miért nem alkalmas a jogképesség fogalma a jogalanyisághoz való jog megalapozására?
- Miért büntetendő az öngyilkosságban való közreműködés?
- Miért jogellenes jogfilozófiai szempontból az eutanázia?
- Mik a házasság lényegadó jogfilozófiai ismérvei?
- Miért nem minősül jogfilozófiai szempontból az együttélés és az azonos nemű személyek kapcsolata házasságnak?
- Miért illeti meg a három legalapvetőbb emberi jog (a jogalanyiság elismeréséhez, az élethez és az emberi méltósághoz való jog) a magzat-korú gyermeket és a csecsemőt is?
- Hans Kelsen jogelméletének kritikája.
- Miért nem védi az élethez való jogot Hart elmélete? Miért nincsen megalapozva nála az élethez való jog, a jogi érvényesség, a jogi kötelező erő, a jogkövetés és az ellenálláshoz való jog?
- Miért nem alkalmas Jacques Maritain elmélete az alapvető emberi jogok megalapozására?
- A polgári jogi viszonyok jogfilozófiája.
- Fogyasztó a neuromarketing korszakában: a neurojogok megalapozásának szükségessége.
- Miért nem mehet szembe a jogrendszerek versenye a természetjoggal?
- Miért nem minden „természetes”, ami az emberi viszonyokban és a társadalomban előfordul? Milyen, melyik emberi természet a természetjog alapja?
- Miképpen képes John Locke elmélete a közvetett képviseleti kormányzatot és a jó kormányzást megalapozni?
- A demokratikus kormányzat és a jogalkotás természetjogi kötöttségeiről: a felhatalmazás, az érvénytelenség és az ellenállás kérdései.
- A szubszidiaritás elve jogfilozófiai és politikai filozófiai szempontból.
- Miért nem alapulhat a nemzetközi jogrend az erőszakon (Carl Schmitt kritikája)?
- Miért kell a nemzetközi jogrendnek az alapvető jogok egyetemes elismerése elvén alapulnia?
Dr. Frivaldszky János
